A Növénytermesztők, kertészek és növényvédők havi lapja

Aktuális számunk

Legutóbbi különszámunk

Agrofórum 2000 Január

Az 1999-es év agrometeorológiai sajátosságai
(Bihari Zita, Bussay Attila)
Az 1990-es évtized első felének sorozatos aszályai után szinte meglepetésként hatott az idei nagyon csapadékos év, amely országszerte súlyos károkat is okozott. Kora tavaszra országosan kb. 370 ezer ha területet borított a belvíz, s az ország keleti részén a folyók régen nem látott árhullámot vezettek le. A cikk havonként taglalásban ismerteti az 1999. év időjárásának alakulását, annak lényeges jellemzőit. Az írást négy térkép egészíti ki.

A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTiR) és felhasználása a termesztett növények választékára vonatkozó térségi szintű szántóföldi alkalmasság meghatározásában.
(Szabó József, Dobos Attila, Nagy János, Bakacsi Zsófia, Pásztor László)
A hátrányos helyzetű térségek agrárgazdaságának fejlesztése napjaink kiemelt kérdésévé vált. A térségi szintű talajtani, földhasználati, klimatikus viszonyok feltérképezése, térinformatikai rendszerbe szervezése alapján meghatározható az adott térségben legeredményesebben termeszthető növények típusa, a megfelelő földhasználati struktúra és a szükséges talajvédelmi beavatkozások módja. A fenti szempontok alapján az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében (TAKI) térinformatikai adatbázist építettek fel a címben jelzett célok megvalósítására. A kidolgozott módszer segítségével különböző szántóföldi alkalmassági területeket határoltak el és jelenítettek meg 1:25 000 méretaránynak megfelelő felbontással. Ennek alapján ajánlásokat tettek a növénytermesztés célszerű elemeire. A cikk az MTA TAKI fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából került közlésre.

A talaj szervesanyag-tartalmának és agronómiai szerkezetének összefüggései vetésforgóban és monokultúrában.
(Tóth Zoltán, Dr. Kismányoky Tamás, Dr. Hoffmann Sándor)
A talaj szervesanyag-tartalma és agronómiai szerkezete megbízhatóan csak tartamkísérletekben tanulmányozható. A Keszthelyen 1963-ban és 1969-ben indított tartamkísérletekben a szerzők az eltérő tápanyag adagok és a vetésforgók összetételének hatását vizsgálták. A kukorica monokultúrához viszonyítva a vetésforgóban nagyobb a talaj szervesanyag-tartalma. Az agronómiai szerkezet legkedvezőbb a lucerna nélküli vetésforgóban, míg legkedvezőtlenebb a kukorica monokultúrában.

A talajművelés, műtrágyázás és a giliszták tevékenységének összefüggései. Diákoldal.
(Tábori Attila)
A talajlakó élőlények között fontos szerepet betöltő giliszták számát és tevékenységét jelentősen befolyásolják a talajművelési eljárások és a műtrágyázás. Az írás irodalmi adatok felsorakoztatásával mutat be példát ezekre. Rámutat: a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a talajban lakó élőlények optimális életfeltételeinek biztosítására, hogy a folyamatos biológiai regenerálódás révén lassítsuk vagy elkerüljük a talajok tartós leromlását.

A termésbiztonság alapja: az alkalmazkodó fajta.
(Dr. Marton L. Csaba, Dr. Szundy Tamás, Dr. Hadi Géza,Dr. Pintér János)
A martonvásári kukoricanemesítés célja: a termesztés mindenkori körülményeihez és feltételeihez jól alkalmazkodó hibridek előállítása. Az alkalmazkodóképesség mellett az eredményes termesztés másik fontos meghatározó eleme a fajták termésstabilitása. A cikk az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének aktuális kukorica fajtaajánlatát tartalmazza.

Egy Phyllachora faj okozta járvány a parlagfüvön Magyarországon
(Dr. Bohár Gyula,
Dr. Vajna László, Dr. Kiss Levente)
Az utóbbi években rendkívüli mértékben előretörő veszélyes gyomnövény, a parlagfű (Ambrosia elatior) növényeken 1999 júliusában egy addig ismeretlen betegség tüneteit fedezték fel, amely végső kifejlődésében a növények teljes leszáradását okozta. A betegség az egész országban általános volt. Kórokozója a Phyllachora nemzetségbe tartozó faj, feltehetően a P. ambrosiae. Ismerteti a betegség tüneteit (színes képek), a kórokozó morfológiáját és biológiáját. E tekintetben legfontosabb jellemző, hogy a gomba obligát biotróf, azaz csak élő növényen képes fejlődni. Hogy a parlagfű probléma megoldásában milyen szerepet játszhat, arra csak a következő évek adhatnak választ.

Konferencia a gabonabetegségekről. Tudósítás egy Bayer-konferenciáról.
(Vendrei Zsolt)
1999 októberében a Bayer Hungária Kft. második alkalommal szervezett tudományos értekezletet a hazai növénykórtanosok számára. A külföldi és magyarországi előadók a búza pyrenofórás (helmintospóriumos) és fuzáriumos betegségeiről, az ellenük való védekezés lehetőségeiről, a Helminthosporium és rokon gomba-nemzetségek taxonómiai kérdéseiről, valamint a fungicid-rezisztencia hazai helyzetéről adtak értékes ismertetéseket.

Flamenco – egy elegáns megoldás a gabonabetegségek ellen.
(Molnár Gábor, Farády László)
A flukvinkonazol hatóanyagú gombaölő szer felhasználási lehetőségeit és előnyeit ismertetik magyarországi kísérletek eredményei alapján.

Az IKR az évezred küszöbén.
(Kiss Istvánné dr.)
Az írás a huszonöt éves, ma is egyik legjelentősebb mezőgazdasági integrátor vállalat múltjáról és jelenlegi szerteágazó tevékenységéről nyújt áttekintést.

A szegecsfejű gyökérgomba. Stúdium (Roesleria pallida).
(Dr. Véghelyi Klára)
A Roesleria pallida gomba egy veszélyes, polifág gyökérparazita, amely elsősorban a rövid forgóval működő faiskolákból és szőlőiskolákból kiindulva fertőz. Nem sebparazita, hanem az ép hajszálgyökereken keresztül hatol be és a kéreg alatt növekszik tovább a gyökérnyakig. A fertőzötten eltelepített fiatal fák néhány év alatt véglegesen elpusztulnak. Részletesen ismerteti a betegség tüneteit és diagnosztizálását, a kórokozó életmódját és környezeti igényeit. A mondanivalót nyolc színes kép teszi szemléletessé.

Az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) termesztése.
(Petheő Flóra, Heltmanné dr.Tulok Mária)
A macskagyökér az egyik legrégebben ismert gyógynövény, amely napjainkban is széleskörű felhasználásnak örvend. Ismertetik a növény botanikai jellemzőit, majd részletesen kitérnek a termesztés tudnivalóira. Ezen belül tárgyalják a palántanevelés teendőit, az elővetemény-választás és tápanyag-utánpótlás kérdéseit, majd a szabadföldi termesztés és feldolgozás lépéseit.

A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) termesztése.
(Pluhár Zsuzsanna, Tanító Gabriella)
A közönséges orbáncfű sokoldalúan felhasználható gyógynövény. A hatóanyagok és a botanikai jellemzők bemutatása után taglalja a termesztésbe vonás indokait. Részletesen ismerteti a termesztés tudnivalóit, kezdve a fajtáktól a feldolgozással bezárva.

Ismét találkoztunk Debrecenben. Krónika.
(Dr. Bognár Sándor)
A negyedik alkalommal megrendezett Tiszántúli Növényvédelmi Fórum eseményeinek rövid összefoglalása.

Dr. Galambos Miklós (1921-1999) emlékére.
(Dr. Bognár Sándor)
A pályatárs megemlékezése az aranyokleveles mezőgazdasági mérnökről, aranymisés katolikus papról, Pusztamérges gazdálkodó plébánosáról.

Nyelvőrködés, különös tekintettel a helytelen fogalmazásokra.
(Dr. Kükedi Endre)

Étkezési alma mindenáron? Hozzászólás.
(Dr. Akácz Béla
)
Az előző havi alma-szám kapcsán írott hozzászólás az étkezési alma és léalma termesztés piaci helyzetét tárgyalja. A szerző által felvázolt kalkuláció szerint hazánkban túlzott az étkezési alma telepítés, ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet a léalma termesztésre.

Az összefogás egyedi módja a nyíresi almásban.
(Nemecz Ferenc
)
Riport a Zala megyei Nyíresi Almatermelők-bérlők Közösségében a sikeres almatermesztésről.

Az Európai Unióban használatos növényútlevél.
(Kiss Piroska)
Az Európai Unióban a belső határok eltörlésével megszűnt a tagállamok közti határellenőrzés, így a növényegészségügyi vizsgálat is. A károsítók elterjedésének megakadályozására, ill. a szállítmányok nyomon követésére a 77/93/EGK irányelvek szerint vezették be a növényútlevél rendszert, amely szervesen kapcsolódik a termelők nyilvántartási rendszeréhez. A cikk a növényútlevéllel kapcsolatos tartalmi és formai tudnivalókat ismerteti.

Az Európai Unióban kertészkedtünk. Tudósítás.
(Udvardi István)
A beszámoló a szentesi Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola diákjainak Bajorországban folytatott szakmai cseregyakorlatáról, az ott szerzett tapasztalatokról és élményekről szól.

Már elődeink is írták
(Dr. Inczédy Péter)

Letöltés:
Az itt található tartalom csak előfizetők számára tekinthető meg!