A Növénytermesztők, kertészek és növényvédők havi lapja

Aktuális számunk

Legutóbbi különszámunk

Agrofórum 2001 Február

CSONTHÉJASOK VÉDELME

Sebkezeléssel a csonthéjasok sebzésen keresztül támadó kórokozói ellen
(Dr. Rozsnyay Zsuzsa
)
A csonthéjas gyümölcsfákat már a faiskolában komoly veszély fenyegeti a sebzésen keresztül történő gombafertőzések miatt. Ez a veszély fokozódik a telepítést követő években.
A fapusztulás oka többféle lehet, de a leggyakoribb a faiskolában végzett szemremetszés helyén, a kiültetett fáknál pedig a mechanikai sérülések, nyúlrágások és a ritkító metszések nyomán keletkezett sebeken megtelepedett kórokozók károsítása. A szerző felsorolja a hazai körülmények között a sebzéseken keresztül fertőző legfontosabb kórokozókat. Ismerteti a sebkezelésre használható szereket. Részletesen tárgyalja a Bio-Film nevű ismert adalék anyaggal, ill. a Mirage 45 EC (prokloráz) fungiciddel végzett sebkezelési kísérletek pozitív eredményeit.

Ágelhalás és korai pusztulás – fokozott veszélyhelyzet az őszibarackosokban!
(Dormannsné Simon Erzsébet)
A Cytospora cincta gomba és a Pseudomonas syringae baktérium által előidézett ágelhalás, rákosodás és korai pusztulás a Dél-Alföldön, a szatymazi termőtájon évtizedek óta igen jelentős betegség. A 2000. évi rendkívüli száraz időjárás és az elégtelen tápanyagellátás miatt az ültetvények kondíciója legyengült, ezért az idei téli és kora tavaszi szezonban fokozottan fennáll a veszélye e kórokozók fertőzésének. A cikk felhívja a figyelmet a megelőzésben fontos réztartalmú szerekkel végzett ismételt lemosó permetezések jelentőségére.

Lemosó permetezés csonthéjasokban
(Tóth Béla)
A lemosó permetezések szerepének általános bemutatása után részletesen tárgyalja ezek megítélését a csonthéjas kultúrákban. Ennek során kitér az egyes kártevőkre, kórokozókra. Reális képet kíván adni arról, hogy mire számítsunk a lemosó szerek használata során. Végül arra keresi a választ: pótolja-e a lemosó permetezés az előző évi növényvédelmi hiányosságokat? A dolgozat külön értéke az a részletes táblázat, amely a csonthéjas kultúrákban engedélyezett valamennyi lemosó szert és azok gyümölcsfajonkénti felhasználhatóságát ismerteti.

A csonthéjasok gyomirtása
(Dr. Kőrösmezei Csaba)
A csonthéjasok gyomirtásában nem nélkülözhetők a hagyományos talajművelési eljárások. A vegyszeres gyomirtásra szelektív szerek nem állnak rendelkezésre, ezért a vegyszerhasználat komoly szakismeretet és alapos körültekintést igényel. Ismerteti a nehezen irtható évelő gyomok ellen használható herbicideket és felhasználásuk körülményeit, majd a magról kelő gyomnövények elleni védelem lehetőségeit tárgyalja.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A fűszerpaprika termesztése (1.) Általános tudnivalók és a fajták ismertetése.
(Dr. Márkus Ferenc, dr. Kapitány József)
A most induló sorozat első részében szó esik a fűszerpaprika jelentőségéről, a termesztés általános helyzetéről. Ezt követően áttekinti a fűszerpaprika élettani igényeit (hő, fény, víz, tápanyagok). A második főfejezetben előbb bepillantást engednek a nemesítés irányzataiba, majd részletes fajtaismertetés következik a jelenleg termesztett legfontosabb fajtákról, biológiai és gyakorlati szempontok szerint csoportosítva azokat. A cikket egy táblázat és hat színes kép egészíti ki.

A hajtatott saláta termesztéstechnológiája
(Szoboszlai György)
A fejes saláta és a vele rokon egyéb salátafélék külföldön ma már nem tartoznak az idényjellegű zöldségfélék közé, fogyasztásuk egész évben egyenletes. A levélzöldségek közül a salátafélék, ezen belül is a fejes saláta termesztése és piaca a legmeghatározóbb Magyarországon, mert egész évben termeszthető és viszonylag jól eladható. Októbertől áprilisig fóliás berendezésekben, májustól szeptemberig szabadföldön termesztik. A cikk bevezetőben ismerteti a salátahajtatás általános kérdéseit, a fajtaválasztás jelentőségét. A termesztési mód tárgyalása során részletesen szól a palántanevelés tudnivalóiról, az ültetés előkészítéséről, a növényápolásról. Ez utóbbi témában meghatározó az öntözés, a tápanyag-utánpótlás és a szellőztetés szakszerű végrehajtása.

A fokhagyma termesztése (1.)
(Regős Antalné)
A kétrészesre tervezett cikk most közölt első részében a fokhagyma táplálkozási jelentősége, valamint morfológiai és biológiai jellemzése kerül ismertetésre. Felsorolja a fokhagyma kémiai összetételében meghatározó vegyületeket, makro-, mikroelemeket és vitaminokat. Az egész növényt bemutató részletes morfológiai leírásban többek között a gerezdek kialakulását, ill. a virágzat és a sarjhagymák képződését ismerteti. Végül a fokhagyma szaporítását, ennek gyakorlati, termesztési vonatkozásait tárgyalja.

EGYÉB KULTÚRÁK TERMESZTÉSE

Hazai termesztésű fontosabb mákfajták
(Dr. Földesi Dezső)
A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 11 mákfajta szerepel és engedélyezett a hazai termesztésben. Ezen fajtáknak közel a fele – 5 fajta – az utóbbi öt évben került állami elismerésre. Ennek következtében a termesztők nagy része csak a régi, hagyományos fajtákat ismeri, illetve az ICN Magyarország Rt. által szerződés útján termeltetett magas hatóanyag-tartalmú fajtákból szerezhetett termesztési tapasztalatot.
Rendelkezünk tavasszal és ősszel vethető mákfajtákkal, az utóbbiak a tavaszi mákfajtáknál hidegtűrőbbek – tőrózsás állapotban áttelelnek – nagyobb terméshozamúak. Hosszabb tenyészidejük ellenére a tavaszi mákoknál közel egy hónappal korábban virágzanak és érnek be, így magjuk már korábban piacra kerülhet. Vannak alacsony hatóanyag-tartalmú (0,5 % körüli) és magas hatóanyag-tartalmú (1 % feletti) mákfajtáink, melyek tokjában jelentős mértékben különböző alkaloid komponensek (morfin, kodein, tebain, narkotin) találhatók. A fajtasorban kék és fehér magvú, kis- és nagytokú fajták találhatók. Az utóbbiak az étkezésre alkalmas magtermés mellett exportra értékesíthető tokok előállítására alkalmasak. A cikk részletes leírásban és színes képeken mutatja be a termesztésben lévő mákfajtákat.

A szója termesztése a fajtamegválasztással kezdődik
(Dr. Nagy Béla)
A szója évtizedek óta a magyar mezőgazdaság vitatott növénye. Annak ellenére, hogy a fehérjetermelésben kiemelkedő szerepe van, vetésterületében – különböző okok miatt – mind ez ideig nem történt áttörés. Az írás bevezetőben tárgyalja a fehérjenövények termesztésének jelentőségét, a növénytermesztésre és az egész gazdálkodásra kiható előnyeiket. Bemutatja a szójának a világban és hazánk mezőgazdaságában elfoglalt helyét, a termesztés növelésének szükségességét és lehetőségeit. Végül részletesen elemzi a fajtaválasztás szempontjait.

Kell-e védekezni a talajlakó kártevők ellen?
A cikk a talajlakó kártevők ellen használható Semafor 20 FS rovarölő csávázószer felhasználásának előnyeit mutatja be.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Már éveken át bizonyított az Athos
(Czepó Mihály)
A gabonafélékben felhasználható szulfuszulfuron hatóanyagú Athos gyomirtó szerrel szerzett kétéves tapasztalatokat foglalja össze.

Herbicid hatású természetes vegyület a klorohisszopifolin
(Dr. Solymosi Péter)
A kemikáliáktól való (sokszor túlzott) tartózkodás miatt az élet minden területén megnőtt az érdeklődés a természetes eredetű anyagok és vegyületek iránt. Környezetvédelmi megfontolásból a szerző tíz éve keresi a hazai flórának azokat a szóba jöhető növényfajait, melyeknek oldószeres kivonatai – allelopátiás hatásuknál fogva – gyomszabályozás céljára a gyakorlatban közvetlenül alkalmazhatóak. Kutatómunkája során 103 növényfaj esetében mutatott ki valamilyen mértékű szabályozó hatást. 1998 és 2000 között négy hazai imolafaj (feketés-, magyar-, réti és szádler imola) hatóanyagának (klorohisszopifolin) fajonkénti mennyiségét, valamint más növényfajokra gyakorolt biológiai (szabályozó) aktivitását tanulmányozta. A szóban forgó fajok közül csak a szádler-imola (Centaurea sadleriana) hatóanyagtartalma bizonyult minden szempontból kiemelkedőnek, a szerző emiatt csak ezen fajra vonatkozó kutatási eredményeit ismerteti. Az írást hat színes kép egészíti ki.

Mérföldkő a napraforgó gyomirtásában
(Philip Rollinson, Molnár István)
A DuPont cég által kifejlesztett azafenidin hatóanyagú Evolus gyomirtó szer napraforgóban való felhasználásának körülményeit ismerteti.

BORÁSZAT

A barrique technológia
(Dr. Pásti György)
A barrique érlelésű borok az utóbbi két évtizedben jelentős piaci sikereket értek el. A választék mára igen szélessé vált, és szerte a világon a legtöbb elismert pincészet állít elő több-kevesebb fehér vagy vörös barrique bort (utóbbi a nagyobb arányú), amelyek „fás” jellegükben és áraikban nagyon különbözőek. Napjainkban ugyanakkor sok téves, illetve rosszul értelmezett ismeret is előfordul a barrique érlelés alkalmazási lehetőségeiről. A szerző úgy véli, hogy kezeljük e különleges érlelési technológiát annak, ami: egy ízlésvilág a borok palettáján, amely nem kell, hogy uralkodjon mindenhol és mindenen, ám amelynek fogyasztói bázisa stabil, s amely igen komoly nyereséget hoz termelőjének. A cikk részletes áttekintést ad a barrique eljárás kémiai alapjairól és a technológiájáról.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Vadkár a kertészeti kultúrákban.
(Dr. Nádasy Miklós, dr. Takács András)
A hazánkban élő vadfajok (szarvas, őz, vaddisznó, dám, nyúl) a szántóföldi növényeken kívül jelentős károkat okoznak a kertészeti kultúrákban (gyümölcs- és szőlőültetvények, zöldségnövények) is. Ennek egyik oka, hogy a kertészeti növények tenyészterülete jóval nagyobb, mint a szántóföldi növényeké, így jobban ki vannak téve a vadkároknak. A vadkárok növekedésének másik oka, hogy a kertészeti növények egyedei, elsősorban a gyümölcsfák, sokkal értékesebbek, mint a szántóföldi növények. A harmadik gond az, hogy ezekben a kultúrákban a vadkárok fellépésével egész évben számolni kell. Növénykultúránként ismertetik a jelenleg leghatékonyabbnak ismert védekezési eljárásokat.

Biodízel-előállítás Németországban és Franciaországban
(Kettinger Gyula, Seiwerth Gábor)
Napjaink egyik legtöbbet vitatott szakmai kérdése a biodízel problémakör. Hazai bevezetését és felhasználását illetően számos érv látott már napvilágot, mellette és ellene egyaránt. Az összeállítás részben irodalmi adatok felhasználásával, részben a külföldön szerzett személyes tapasztalatokon alapulva kíván áttekintést adni e két nyugat-európai országban a biodízellel kapcsolatban szerzett tapasztalatokról.

A demokrácia a dán mezőgazdaságban és egyetemi oktatásban
(Dr. Kovács György)
Kevés fogalom körül történt annyi félreértés és félremagyarázás, mint a demokrácia fogalma körül. Ennek lehetséges oka, hogy a politikai tartalmú szónak a gyakorlatban távolról sem mindig velejárója a humanizmus. Írásában a szerző – aki több mint négy évtizede Dániában él – arról a demokráciáról szól, amelyben a humanista elem egészen alapvető. A dán demokrácia egyik tartópillére a mezőgazdaság, amely a vele foglalkozók és az egész lakosság magas életszínvonalának is forrása. Ma Dánia lakóinak nem egészen 4 %-a foglalkozik mezőgazdasággal, de az agráráruk kivitele az ország teljes kivitelének 21 %-át adja. Az érdekes és tanulságos írás bepillantást enged a dán mezőgazdaság sikereinek titkába.

Pályázati lehetőségek a mezőgazdaságban dolgozók számára
(Dr. Urbányi Béla, Bardócz Tamás)
A szerzők cikkükben szeretnék megismertetni a mezőgazdaságban dolgozókkal azokat a pályázati lehetőségeket, melyeknek segítségével a mindig „szűkös saját erőt” kiegészítve lehetőség nyílik a vállalkozások fejlesztésére, a munka hatékonyabbá tételére. Bár e közlemény megírásakor a pályázatok konkrét dátumairól még nem nyújthatnak információt, az összegzés mégis hasznos, mert az elmúlt évek tapasztalatai és háttér tájékoztatások alapján áttekintik az agrár szektor pályázati lehetőségeit (PHARE, SAPARD, EU 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram, Környezetvédelmi Alap, Területfejlesztési támogatások).

Agromek 2001. Észak-Európa legnagyobb mezőgazdasági kiállítása
(Dr. Demes György)
Mint minden év januárjában, ebben az évben is január 19–20. között került sor Dániában Észak-Európa legnagyobb mezőgazdasági gépkiállításának, az agromek 2001-nek a megrendezésre. Az agromek-et 1975-ben a dániai Mezőgépgyártók és Mezőgazdászok Szövetsége alapította. Az általa rendezett és évről évre egyre több látogatót vonzó kiállítás méretére és jelentőségére jellemző, hogy 2000-ben már 73 országból összesen 83 542 látogató kereste fel. Ebből 11 405 volt külföldi, amelynek egyharmadát importőrök, kereskedők vagy gyártók képezték.
2001-ben az 1330 vállalkozást, ill. szervezetet képviselő 580 kiállító összesen 88 500 m˛ területen mutatta be eredményeit. Az agromek-en a kiállított termékeket és szolgáltatásokat újdonságtartalmuk szerint is rangsorolják. 2001-ben a szakmai bírálóbizottság összesen 221 terméket talált érdemesnek az „újdonság” kitüntető cím odaítélésére, amelyből 27 volt európai, 10 dániai, 184 pedig cégújdonság. Ezek közül mutat be néhányat az összeállítás. Végül – számadatokkal alátámasztva – röviden tájékoztat a dán mezőgépipar világpiacon elfoglalt helyéről és jelentőségéről is.

Nyelvőrködés, különös tekintettel a keresztül, a mellett és a számára szavakra
(Dr. Kükedi Endre)
A szerző Surányi János nyomdokain haladva hívja fel a lap olvasóinak (és készítőinek!) figyelmét néhány helytelenül használt szavunkra.

Könyvismertetés: Szemestermény tárolók károsítói és az ellenük való védekezés.

KRÓNIKA

Gyárfás József–emlékülés Mosonmagyaróváron
(Dr. László László)
Beszámoló a hazai növénytermesztés kiváló tudósa születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülésről.

Syngenta, az új mezőgazdasági világcég
(Dr. Demes György)
Tudósítás a cég által tartott sajtótájékoztatóról.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Letöltés:
Az itt található tartalom csak előfizetők számára tekinthető meg!