A Növénytermesztők, kertészek és növényvédők havi lapja

Aktuális számunk

Legutóbbi különszámunk

Agrofórum Extra 33.

Gyümölcstermesztésünk adataiból

A magyar gyümölcstermesztés helyzete
(Dr. Szalay László
A világ összes gyümölcstermése az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekvő mennyiségi mutatókkal jellemezhető, míg Magyarországon ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg. A cikk rávilágít, hogy ez milyen okokra vezethető vissza; bemutatja azokat a gyümölcsfajokat (alma, meggy és őszibarack), amelyekkel „probléma” van, és azokat is (kajszi és cseresznye), amelyek fejlesztésében nagy lehetőségek vannak.

A hazai gyümölcstermesztés piaci környezete
(FruitVeB
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2009 májusában egy elemzést készített a zöldség-gyümölcs ágazat mai helyzetéről és a teendőiről. A teljesség igénye nélkül a tanulmányból néhány, a gyümölcstermesztés hazai piaci környezetével kapcsolatos megállapítást közlünk jelen írásban.

Egyetlen kiút a minőségi termelésre való áttérés Interjú
(Kosztolányi Attila
Szabó Józsefet, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét a gyümölcságazatunk helyzetéről, napjaink fennálló problémáiról és azok lehetséges megoldásairól kérdeztük.

Merre van előre a gyümölcsészetben?
(Dr. Tóth Ferenc
A cikk címében feltett kérdésre a SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet szakemberétől kaphatnak választ.

HÉJASTERMÉSŰEK

Diótermesztésünk fejlesztési lehetőségeiről
(Dr. Szentiványi Péter
Az ötven éves fajtaváltású dióültetvények létesítésénél a hagyományos tájfajták leváltásának halasztása versenyhátrányt rögzíthet hosszú távra az egyre éleződő nemzetközi piacon is. Éppen ezért érdemes áttekinteni e téren a hazai nemesítés adta széleskörű lehetőségeket.

Magyar nemesítésű diófajták áruértékének vizsgálata…
(Dr. Bujdosó Géza, Dr. Szentiványi Péter
A szerzők írásukban a magyar nemesítésű diófajtákat próbálják meg elhelyezni a környező országokban (Ukrajna, Szlovénia, Németország)nemesített diófajták között. A közreadott vizsgálati eredmények a legfontosabb áruértéket meghatározó sajátosságokra terjednek ki.

Van „zsákomban” minden jó: dió, gesztenye, mogyoró Interjú
(Kosztolányi Attila)
Az ötven éves fajtaváltású dióültetvények létesítésénél a hagyományos tájfajták leváltásának halasztása versenyhátrányt rögzíthet hosszú távra az egyre éleződő nemzetközi piacon is. Éppen ezért érdemes áttekinteni e téren a hazai nemesítés adta széleskörű lehetőségeket.

Gesztenyetermesztésünkről
(Dr. Szentiványi Péter
Az írás első felében a gesztenyenemesítésünk eddig elért eredményeivel ismerkedhetnek meg az olvasók, majd arra is választ kaphatnak, hogy a felhasználási módok fejlődésével (kandírozott gesztenye, gesztenyebefőtt, csokis gesztenye stb.) napjainkban megjelenő új igényekhez, valamint a növényvédelmi kihívásokhoz (szelídgesztenye kéregrák), hogyan lehet és kell a termesztőknek és a nemesítőknek egyaránt alkalmazkodnia.

Mogyorótermesztésünkről
(Dr. Szentiványi Péter
Az írásból áttekinthetik, hogy az elmúlt évtizedek fajtavizsgálatai és -minősítései, milyen eredményeket hoztak mogyorótermesztésünkben.

Mandulafajták fagyérzékenysége
(Dr. Szalay László
Az írásból betekintést nyerhetnek az elmúlt években a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén végzett klímakamrás kísérletek eredményeibe, melyben több mandulafajta virágrügyeinek fagyállóságát vizsgálták.

CSONTHÉJASOK

Karcsúorsó koronaalakítás tapasztalatai őszibarack és körte esetében
(Dr. Simon Gergely, Komma László, Dr. Timon Béla
Az alkalmazott koronaforma, művelési rendszer igen erősen befolyásolja a megtermelhető gyümölcs mennyiségét és minőségét, így nagymértékben meghatározza az ültetvén gazdaságossági mutatóit. Éppen ezért a szerzők írásukban a koronanevelés alapvető vonásait, valamint egy őszibarack és körte kísérleti ültetvényben a koronaalakítás során szerzett tapasztalataikat foglalják össze.

Őszibarack – tudomány és gyakorlat
(Dr. Szalay László
A Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (ISHS) szervezésében 2009 júniusában a spanyolországi Lleidában rendezték meg a 7. Nemzetközi Őszibarack Szimpóziumot. Most azoknak a szekcióknak a munkájáról szeretnék röviden beszámolni, amelyekben a gyakorlati szakemberek számára is jól hasznosítható tudományos eredményekről számoltak be.

Fehérhúsú nektarinok
(Dr. Szalay László, Takács Orsolya, Dr. Timon Béla
Az őszibarack értékesítési nehézségein segíthet, ha bővítjük a választékot, és a hagyományos, molyhos fajták mellett sima héjú, ún. nektarinok is a boltok polcaira kerülnek. A Budapesti Corvinus Egyetem Génbanki Fajtagyűjteményében, Soroksáron már régóta vizsgálják a külföldről bekerült új nektarinfajtákat, amelyek közül három fehérhúsú fajtát (Snow Queen, Super Queen, Olimpio), valamint azok termesztési tapasztalatait adjuk közre az írásban, amelyek bővíthetik a hazai fajtaválasztékot.

Törökország, a világ vezető kajszitermesztője
(Debreceni Réka, Dr. Szalay László
Törökország jelenleg a világ első kajszitermesztő országa, az utóbbi időszakban a termésmennyiségük minden évben meghaladta a fél millió tonnát, és a világ összes aszalt kajszibarackjának közel 80 %-át állítják elő. A cikkben a számunkra szokatlan, érdekes fajtaválasztékukat szeretnénk bemutatni.

Se nem szilva, se nem kajszi
(Dr. Kovács Szilvia, Gengeliczki Emese)
Az írásból a szilva és a kajszi faj keresztezéséből származó fajhibridekkel, a kajszilvákkal, valamint azok közül a Dapple Dandy, a Flavor Grenade és a Flavor King fajták már rendelkezésre álló hazai termesztési tapasztalataival ismerkedhetnek meg az olvasók.

Chile cseresznyetermesztéséről egy tanulmányút kapcsán
(Dr. Gonda István
Ismerkedjenek meg a chilei cseresznyetermesztés és feldolgozás gyakorlatával, azzal a technológiai fegyelemmel, amelynek révén a chilei termesztők alig két évtized alatt szinte a nulláról a világ élére álltak.

A meggy fogyasztásának jótékony hatása az emberi szervezetre
(Ficzek Gitta, Dr. Tóth Magdolna
A szerzők többéves vizsgálati eredményeiket adják közre, melyben különböző magyar meggyfajták és fajtajelöltek szerepeltek. A kutatásuk célja a szedési idő optimalizálása volt antioxidáns hatású összetevők alapján, figyelembe véve a feldolgozóipar igényeit és a biológiailag értékes összetevőkben rejlő lehetőségek kihasználását.

ALMATERMÉSŰEK

Az almaágazat helyzete és kilátásai az üzemgazdasági adatok tükrében
(Dr. Apáti Ferenc
Az írás a nemzetközi és a magyar almatermelés gazdaság-piaci helyzetképét, a jelenlegi tendenciákat  mutatja be az étkezési és az ipari alma terén. Nem utolsó sorban pedig a hazai költségviszonyok és értékesítési árak elemzésével az almaágazatunk jövőbeni kilátásaira is fény derül.

Rezisztens almafajták a Nemzeti Fajtajegyzékben
(Szani Zsolt, Dr. Szabó Tibor
2009 decemberében rezisztens almafajták részesültek állami elismerésben, melyek termesztése a környezetkímélő és az eredményes gazdálkodás szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír. A fajták többsége friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra egyaránt ajánlott, melyeket Németországban különböző fajták, hibridek keresztezésével nemesítették. Ezek legfontosabb jellemzőit adjuk közre jelen írásban.

Modern körteültetvények létesítése
(Szentpéteri Tamás
A változó fogyasztói igények és az emelkedő termelési költségek miatt a körteültetvények létesítésénél szemléletváltásra van szükség, melyhez írásunkkal is hozzá szeretnénk járulni, bemutatva az európai körtetermesztésben az alanyhasználatot, valamint az új irányzatokat a nemesítésben és a termesztéstechnológiában.

NÖVÉNYVÉDELEM

A gyümölcsfaiskola állati kártevői
(Dr. Véghelyi Klára
Tekintsék át a gyümölcsfák faiskolai termesztését veszélyeztető állati kártevők (fonálférgek, rovarok, atkák és gerincesek) sorát, károsításuk módját és az ellenük való védekezés lehetőségeit.

A kajszibarackfák hirtelen pusztulásának, gutaütésének okai
(Dr. Rozsnyay Zsuzsa
Írásunkkal segítséget szeretnénk nyújtani mindazoknak a régi és új kajszitermesztőknek, akik az ültetvényükben jelentkező hirtelen fapusztulások okainak felismerésére és annak megelőzésére törekszenek.

Visszatekintés a 2008-2009-es termelési év növényvédelmi helyzetére. Gyümölcstermő kultúrák
(Tóth Miklós
Az MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere írásában áttekinti az alma, a cseresznye, a meggy, az őszibarack és a kajszi legfőbb kórokozóinak és kártevőinek fellépését és a károk alakulását az elmúlt évi tenyészidőszakban.

Az alma növényvédelem kritikus pontjai (x)
(Forrai Ákos
A Syngenta Kft. varasodás elleni növényvédelmi ajánlata az almatermesztők számára.

Az almaültetvények molykártételének minimalizálása gazdaságosan
(Ujvári István
Az almatermesztés növényvédelmének gerincét az almamoly elleni védekezés jelenti. Ellene a vegyszeres védelem csak célzott, jól időzített kezelésekkel oldható meg hatékonyan, de ez akár évi 10-18 inszekticides permetezést is jelenthet, ami a hatalmas költségek mellett a szermaradványok kockázatát is felveti. Mindezeket szem előtt tartva az írásból a gyümölcsmolyok ellen 2007 óta már Magyarországon is felhasználható feromon légtértelítéssel működő konfúziós technikával, annak hatásmódjával és eszközeivel, valamint az idei év újdonságaként egy új hatásmechanizmusú, az almamoly granulózis vírusát tartalmazó készítménnyel ismerkedhetnek meg, amelyek segítségével jelentősen csökkenteni lehet a rovarölő szeres kezelések számát és növelni a moly elleni hatékonyságot.

A birs növényvédelme
(Németh Szilvia, Bodor Zoltán, Bodor Péter
A birs hazánkban még ma is elsősorban a kiskertek növénye, kialakult termesztési körzete nincs, azonban a gyümölcsfeldolgozó iparban alapanyagként egyre keresettebb, biztos felvevőpiaca van. Változatosabbá teheti és bővítheti a rostos gyümölcslékínálatot és -fogyasztást. Jelen írással a termelők növényvédelmi ismereteit kívánjuk bővíteni, bemutatva a birs jelentősebb betegségeit és kártevőit, valamint az ellenük alkalmazható védekezési lehetőségeket, remélve, hogy mindez ösztönzőleg hat a birsültetvények telepítésére is.

DuPont™ Coragen® – 2009 (x)
(Rácz István
A DuPont Magyarország Kft. új, 2009 tavaszán forgalomba került rovarölő szerét, a Coragent (rynaxypyr) ajánlja a gyümölcs- és zöldségtermesztők figyelmébe.

A nagy farontó növekvő kártételéről
(Dr. Voigt Erzsébet
A nagy farontó valamennyi lombos fa kártevője lehet, a törzses gyümölcsfajok mindegyikében megtalálható. A kártétel rejtett, arról csak a fa törzse alatt található ürülékhalom, vagy a fák törzsén tapasztalt mézgafolyás tanúskodik. Az írásból olyan vizsgálatok eredményeibe nyerhetnek betekintést, amelyek arra irányultak, hogy a nagy farontó elsősorban mely gyümölcsfajokat károsítja, ill. valóban csupán gyengültségi kártevő-e, vagy fiatal, jó kondíciójú gyümölcsösökben is számolnia kell a termesztőknek vele.

A mandula-magdarázs kártevő rövid ismertetése
(Varga Ákos
Megjelenése óta több országban is a mandula legfontosabb károsítói közé került a mandula-magdarázs, melynek most elterjedését, leírását, kárképét és fejlődési ciklusát tekinthetik át, valamint az egyes mandulafajták – kártevővel szembeni – érzékenységbeli eltéréseinek okaira is fény derül.

A Biológiai Védekezés Nemzetközi Szervezetének feromon munkacsoportja… Tudósítás
(Dr. Voigt Erzsébet
A Biológiai és Integrált Védekezés Nemzetközi Szervezetének (IOBC) Nyugatpalearktikus (WPRS) és Keletpalearktikus (EPRS) Munkacsoportjának együttes konferenciája került megrendezésre 2009. november 15-20. között Budapesten.

Sajtónyilatkozat az 1107/2009. EU rendeletről
(NISZ
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Egyesülete által közreadott sajtónyilatkozat a növényvédő szerek új engedélyezési rendszerével kapcsolatosan.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)

Rövid összeállítást olvashatnak külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból.

Agrármúltunk nagyjai. Charles Darwin (1809-1882)
(Kurucz Miklós
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Charles Darwin életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Szednénk a körtét…
(Molnár Zoltán)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Letöltés:
Az itt található tartalom csak előfizetők számára tekinthető meg!